Ez most tényleg csak életjel :-)

Talán ez a blog lassan magára marad. Nem igazán tudok mit írni... mindenféle (általában jó) dolgok történnek velem inside, amiket hosszú lenne itt megosztani, néha "papírra vetek" ezt-azt, de szinte csak magamnak. Néha csavargok ide-oda, ezekről azért beszámolok, ettől biztos úgy tűnik, mintha csak ebből állna az életem - de nem baj. :-) Akkor itt rögtön el is mesélem, hogy szeptember elején elviszem a lánykámat három napra Prágába. Még egyikünk se' járt ott, már foglaltam szállást az Óvárosban és megvettem a vonatjegyet, sőt, ma egy útikönyvet is, az Alexandrában 4500 helyett 1500-ért (óriási akicók vannak, ne menjetek arra!!! :-) ). Nagyon várjuk!

Gyakrabban megyünk mostanában Telkibe is, mert az a csoda állt elő, hogy ez a gyerekek kérése.... Az utóbbi két-három évben ellenkező volt a tendencia, úgyhogy ezt ki kell használni, hogy szívesen mennek a nagyszülőkhöz, illetve szeretnek ott lenni, a kis egyszerű házikóban, sőt, még kirándulni is hajlandóak eljönni alkalmasint. Ilyenkor viszek ki munkát, tanulnivalót, olvasnivalót, horgolnivalót... :-) aztán persze nincs idő mindenre. Pénteken pl. Majkpuszta az úticél, azzal el is fog menni egy nap.

Aztán... levelezgetek, olvasgatok... tanulok, hogy ne felejtsek el mindent szeptemberre, mire megint kezdődik a suli (amúgy tegnap befizettem). Agyalok, mit lehetne csinálni a Háziangyallal, mert alig keresek valamit, a rezsi pedig az idén irdatlanul felemelkedett. Már a határán voltam, hogy megszüntetem, amit nagyon sajnálnék több okból (érzelmi és praktikus okokból egyaránt) - szerencsére a könyvelő azt tanácsolta, tartsam még egy ideig, hátha lesz valami kedvező változás a jogszabályokban.  (Ha-ha. :-/ ) Most mindenféle túlélő praktikákon töröm a buksimat, újabb reklámlehetőségeken, újabb munkákon, tervezgetek, próbálgatok - tegnap pl. a Váci utcában tiffanys hűtőmágneseket láttam, állatos formák voltak, irtó jól néztek ki! Mondjuk most átérzem, hogy a hűtőmágnes az, amiben a legutoljára szeretné látni az ember a munkáit, de ha ez fogy el, hát ezt fogok csinálni. 

Emellett izgatottan várom az őszt, mert nagy valószínűséggel a Pasaréti Plébánia könyvtárában fogok önkéntesként dolgozni néhányszor egy héten, és tudom, hogy az nekem jó lesz. :-) (Azért húzódik a dolog, mert jelenleg átalakítás van az épületben.)

Szombaton megyünk Csaposékhoz, és jön a Ribizli is, akit jól meg fogok dögönyözni, végre! :-) Azt bírom a házigazdáékban, hogy irtó önzetlen vendéglátók... tíz napja horgolok egy babatakarót amit kértek... szombatra meg sütök valamit amit kértek... :-) :-) Cserébe viszont otthon érzem magam, jövök-megyek a házban, belenézek a lábosba, mind a két gyereket megfoghatom... ezért sokkal többre is hajlandó lennék. (No, azért csak nem elkezdeni ötletelni! :-) )

Ezt a postot csak azért írtam, hogy ne haljon meg a blog... mert az köztudottan úgy van, hogy ha egyszer leírja az ember, hogy "hááááááát, blogírói válság van, és majd jól be is zárok...", nos, ezután mindig fel szokott lendülni a zélet... :-) Vagy nem. ;-)

Csak hogy legyen kép is. :-) Nem csak a gyerekek öregszenek... a negyedik családtag is 7 éves volt júniusban.