Százegy éves.... megsárgult lapjai sok helyen a kezemben maradnak, ha nem vigyázok... borítója mintáját elkoptatta az idő. Szebb éveit tankönyvként töltötte, még kiadása után 10 évvel, 1920-ban is Puhner Katót kísérte végig a gimnázium VI-VII/c osztályán. Szerencsére Kató nem sajnálta összefirkálni a könyvet, innen lehet tudni egyáltalán a nevét, és a pontos évet, amikor a római kori történelemmel küzdött. Szép írása volt, ebben biztos különbözött a mai kamaszoktól - egyébként ugyanúgy számon tartotta, ha két sort véletlenül nem kellett megtanulni. :-) A szakadozott könyvecske méltó helyet kap a kis falusi fantasztikusan értékes régiség-gyűjteményemben. :-)
4 megjegyzés:
nagypapám hagyatékát most hoztam el nemrég... 1945ös Kodolányi sorozat is volt benne... gyönyörűek ezek a régi könyvek és történetük van meg illatuk és olyan jó fogni őket...
Igen! És abba is érdekes belegondolni, hogy mennyi mindent átélt az a sérülékeny papír. Kodolányi egyébként Telki szülötte... :)
igen
van rajta egy piros (tán tinta) folt is...
na ezt nem is tudtam :)
:) nekem is egyből a régi könyvek "illata" jött elő..... nekem egy régi gimnazista irodalmi szöveggyűjteményem van, középiskolában imádtam azt olvasni, sok novella és rengeteg vers, anyumé volt, és ő is valakitől örökölte, akinek a lábjegyzetei végig benne vannak..... vagy az antikváriumba szerzett könyvek: a belső borítón néhol cirkalmas, kanyargós, reszketős betűkkel: Szeretettel Irmusnak, Gabinak, Zolikának stb....
Megjegyzés küldése