2011. november 24., csütörtök

Bip... bip... bipoláris...

Hétfő óta be van gyulladva a bokámon a törés utáni seb... illetve csak egy öltés a matyóhímzésből, de az annyira, hogy már nem bírok ránézni a saját lábamra - míly szerencse, hogy tél van, hülyén néznék ki fehér térdzokniban, kunc-kunc... :P Délutánonként hőemelkedésem van, ráz a hideg, szóval már kórházban láttam magamat, öndiagnózisban tutijó vagyok, ez esetben a vérmérgezésre esett a választás, az még az idén úgyse' vót, aszt' minnyá vége az évnek... No... lényeg az, hogy ebbe annyira beleéltem magam, hogy már majdnem összepakoltam a kórházi cuccot, mikor reggel elindultam a dokihoz, de aztán szerencsére kibújt valahonnan a józan ész is, hogy legalább várjam már meg, hogy mit mond a szakember. :P :)

Hát a szakember azt mondta, hogy egy belső varrat (sztem pedig egy külső, amit benne felejtett, de ezen már nem veszünk össze) nem akar felszívódni, és ez okozza a problematikát. Továbbá mondotta, hogy ő ezt most nem nyitná fel, inkább várjuk meg, míg magától kipukkan. Így. Kipukkan. Hát mi vagyok én, szappanbuborék bzmg???? És! Ha bármikor kipukkan, akkor azonnal hívjam őt mobilon (hétvégén is), beszaladunk a kórházba, mert akkor hozzá fog férni a bizonyos varrat-darabhoz, és ki fogja tudni venni.

Ma megyünk Goldenkével a Varga Lórántra, órák óta azon röhögök, hogy ha esetleg a MOM Kult.Közp.-ban pukkan ki a sebem, akkor majd mondom Goldennek, hogy "édesem, elfolyt a magzatvíz, irány a kórház...!" :)))) Jajjjj... komolyan... ez már az eset, mikor az ember csak röhögni tud... Amúgy meg jókat bőgtem már az elmúlt napokban, hogy "csont nélkül" végigcsinálok egy lábtörést, minden zajlik ahogy kell, és a legutolsó varratszedésnél hasalok el. Ilyen nincs. :(

Ja, és ha nem pukkanok, akkor jövő hét kedden - a doki műtétes napján - viszont odafexem a kisműtő küszöbére, és addig el nem jövök, míg meg nem leszek nyiszálva - megint. Hány hétig carakodjak még ezzel???? Úgyis már úgy hiányzott egy kis műszercsörömpölés.... :/

És ettől az egyet sírok - egyet nevetek állapottól már totál hülyének érzem magam. Szeretnék egy kis unalmat. Amikor nem történik semmi. (Szeretnék? :) :) )

7 megjegyzés:

Béb írta...

Nyomkodni próbáltad már, h pukkadjon? :-)
Légy optimista! Nem azt mondta, h semmi bajod,ez normális... :-)

Unknown írta...

Ó igen...!!! Két hete még elhajtott, hogy az a pukli tök normális, hogy ott van.... Most meg csak lesett, hogy hogy nézek ki. :-/

Csapos írta...

Csak nem marad ott karácsonyig...
teide

Lazac írta...

Ha karácsonykor folyik el a magzatvíz, remélem egy józan azért lesz közülünk, aki bevisz. :):)Olyan jó kis barátaid vagyunk, minek neked ellenség: Hörr :):):)

Unknown írta...

Érdekes, ez a Beával nekünk is eszünkbe jutott tegnap: hoz a kórházból egy steril szikét, és a csajos karácsonyi bulinkon meg fognak operálni... Cérna, varrótű mindig van otthon... Tudod, mint a filmekben: egy löttyintés alkohol a sebre, egy húzás az üvegből.... Jááááj... addig jó, míg tudunk röhögni... :)

Amúgy t*ön is szúrnám magam, ha karácsonykor még ugyanígy lennék.... :(

Lazac írta...

Az első megjegyzésen szétvinnyogtam magam....a másodikhoz :nem lesz így, akkor már :)

Elf írta...

nehogymár bennhagyja, vetesd ki!!!
jobbulást%