Iskola!!!!!!!!

A gyerekem osztálytársa egyest kapott a magyar dolgozatára (Aranyember), mert az internetről levett szöveget szóról szóra megtanulta, és ezt látta viszont a tanár az írásban, nyilvánvalóan olyan szavak használatával, amit a gyerek egyébként nem használna. Biztos hülye vagyok, de nem igazán értem... najó, addig értem, hogy miért nem a saját szavaival, stb... ez oké. De a kölök tanult (ha ugyanezt a tankönyvből tanulja meg, az miért is jobb?), és legalább ragadtak rá új kifejezések. Nem erről szól a tanulás? Az, hogy puskázott vagy nem (állítólag nem), azt öt perc alatt ki lehetett volna deríteni, mert ugye ha el tudja a dolgot mondani szóban is, akkor nyilván nem. Hát ehhez biztos egyetem kell, de minimum főiskola. Mindenesetre a tanár egész órás cirkuszt csinált a dologból, megszégyenítette a gyereket, bevágta a karót, ahelyett, hogy adott volna mondjuk egy hármast, hogy: najóvan fiam, látom, hogy tanultál, de legközelebb próbáld magadat is belecsempészni abba a dolgozatba... Emellett nyilvánvalóan elvette az összes kölöknek a kedvét attól, hogy ezentúl bárminek is utánanézzenek a neten, netán a tankönyvön kívül valami pluszt próbáljanak a kobakjukba becsempészni, mert azt majd úgysem fogadja el a tanár. Tudom, hogy azt hiszitek, egy Nyúl Béla vagyok (az is... :) ), de ha az én csemetémről van szó, most biztos bementem volna balhézni. Be én! :)

Amúgy semmi bajom Jókaival és a többi klasszikussal, de elgondolkodtató számomra, hogy nagyjából ugyanazok a kötelező olvasmányok, mint amik az én időmben - meg még azelőtt is - voltak. Márpedig itt már évtizedek múlásáról van szó. Ezen évtizedek alatt pedig született már egy csomó író (magyar és külföldi egyaránt), akiknek a munkássága talán ugyanolyan fontos lehet, és akik amúgy is baromira keveset olvasó gyerekeinket talán jobban meg tudnák fogni, mint Jókai vagy az orosz klasszikusok. Ja, hát én vagyok az ufo, tudom.... :(